Csak ültem a lesen csendesen…

Egy vers, nemcsak vadászoknak. Egy vers, ami leírja egy éjszakai lesvadászat minden mozzanatát.IMG_1911.JPGCsak ültem a lesen csendesen…

Csak ültem a lesen
Fejemben e sorok
Muszáj tudnotok,
Vadászatot tanulnotok.

Csak ültem a lesen
Gondolkoztam a természeten
Itt vagyok, megfigyelhetem
Szépen csendben tisztelhetem.

Csak ültem a lesen
Szürkületi napsütésben
Hamarosan töksötétben
Besötétedett, villanásszerűen.

Csak ültem a lesen
Kezem zsebeimben
Sötétség borult a szemeimben
Éreztem az illatokat zsigereimben

Csak ültem a lesen
Hallgatóztam türelmesen
Mivel is töltsem az időt értelmesen
Így elővettem művészjelmezem.

Csak ültem a lesen
Madarak csiripeltek lelkesen
Fácán kurjangatott eszeveszetten
Hallgattam őket meredten

Csak ültem a lesen
Bizsergés járt át testemen-lelkemen
Csend lett, kételkedem
Tudtam, jön a veszedelem.

Csak ültem a lesen
Tekintetem a szóróra szegeztem
Szemem a szálkereszten
Nem disznó ez, egy nyúllal farkasszemeztem.

Csak ültem a lesen
Nem jött a kiszemeltem
Kezdett lankadni az élvezetem
Gondoltam, ma este se dicsekedhetem

Csak ültem a lesen
Nap nélkül, csillagfényesen
Jó program ez, húszévesen
Leselkedni csibészesen

Csak ültem a lesen
Mozdulatlanul a búvóhelyemen
Ez a perc se telt el izgalommentesen
Egy bagoly ült az ághegyen

Csak ültem a lesen
Gerinc fájdalmam kell leküzdenem
Hátam a les oldalán pihentetem,
Ez nem a nyugati kényelem.

Csak ültem a lesen
Órák hossza kockásodik fenekem
Szórón egerek cincognak szenvedésemen
Csendbe maradnak, borz érkezik cselesen.

Csak ültem a lesen
Ezen a rozoga faszerkezeten
Ha nem figyelek még a végén kiesem
Szépen néznék ki a röntgenképeken

Csak ültem a lesen
Lágy léptek ütik fülem hirtelen
Jön valami szemtelen, nesztelen
Nincs mit vesztenem, nem kéne eleresztenem,
puskám vállamhoz szegezem

Csak ültem a lesen
Őzbak érkezett özvegyen
Sutát lőttünk múlthéten, elengedem feltétlen
Nem ő az én ügyfelem.

Csak ültem a lesen
Kezem a fegyveren
Ujjaim tördelem idegesen
Vajon jön még idegen?

Csak ültem a lesen
Nyest futott el sebesen
Elengedtem lelkiismeretesen
Ez aztán a természetvédelem.

Csak ültem a lesen
Körülnéztem utoljára szemléletesen
Minden bokrot megvizsgáltam centiméteresen
Mint nőket a parton, tengereken

Csak ültem a lesen
A szarvasokat keresem,
szoktak itt lenni tömegesen
Most is ott fekszenek történetesen.

Csak ültem a lesen
Ez az este se volt eseménytelen
Bár nem látogatott meg a fekete fejedelem
Fegyverem az ölemből leveszem

Csak ültem a lesen
Hívom apát, hogy jöhet, táram ürítem.
Nehezen, de a vadászatot befejezem.
Mondja, hogy nemsokára érkezem.

Csak ültem a lesen
Zseblámpámat előveszem
Nem szólt a puska több száz decibelen
de az élmény így is felejthetetlen.

Csak ültem a lesen
Gondolkoztam a történéseken
Az egész egy nagy színházterem
Csupa, csupa rejtelem

Csak ültem a lesen
Megjött apa éhesen
Kérdi hogy telt?- Szellemesen-
Válaszolok tüzesen
Kellemesen, érdekesen, sejtelmesen
Hisz én csak ültem a lesen, csendesen…

   Írta: Nagy Boldizsár

Fotó: Szabó Endre

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.