Már kislány korában elkezdődött a természet iránti vonzódása, ami a mai napig is tart. Négy éve vette meg első DSLR fényképezőgépét. Folyamatosan fejleszti tudását, szakkönyveket olvas. A továbbiakban szeretné felszerelését bővíteni és új tájakra eljutni. László Anasztáziával beszélgettem fotós tevékenységéről.
Őcsényben egy olyan faluban lakom, amit nagyon szép természeti értékek vesznek körül. Itt van például a Gemenci erdő és a Szekszárdi dombvidék.Nagyon szeretem az állat és növényvilágot, szeretek nagyokat túrázni, horgászni, vadakat megfigyelni.Szabadidőmből igyekszem a legtöbbet a hobbimra fordítani, ami a természetfotózás.
- Hogyan kerültél kapcsolatba a természetfotózással?
Kislány korom óta nagyon sok időt töltöttem az erdőn. Nagypapámmal horgászni jártam, édesapámmal, aki az erdőn dolgozott, amikor tehettem mindig vele tartottam.Már itt elkezdődött nálam a természet iránti vonzódás, ami egyébként máig is ugyanúgy tart.Mikor már kicsit nagyobb lettem egyedül is kibicajoztunk tesómmal, barátokkal a természetbe. Már akkor is egy kis kompakt géppel fotózgattam, mert szerettem volna átadni azokat az élményeket, amiket ott akkor megtapasztaltam azoknak is, akik nem voltak ott velem.Igazából még nagyon az elején járok ennek a fotós hobbinak, hiszen az első DSLR gépemet csak négy éve sikerült beszereznem. Azóta a párommal, aki szerencsére mindenben támogat, amikor csak időnk engedi, mindig a következő tájkép vagy vadfotó elkészítésén mesterkedünk.
3.Milyen felszereléssel készülnek képeid?
Jelenleg két féle Nikon vázam van, egy D5300 és egy D750. Objektívjeim 14mm-től 600mm-ig találhatók a felszerelésemben.Tájfotózásra leggyakrabban egy Samyang 14mm-es nagylátoszögű fix objektívet használok, vadfotózásra általában egy Tamron 150-600 vagy egy Sigma 50-500 nagy teleobjektívet.
- Milyen állat és növényfajokat mutatsz be képeiden keresztül az érdeklődőknek?
Gyakorlatilag bármit, ami az erdőben elém kerül, de nagyon szeretem a vadfotókat, madárfotókat, főleg ha egy ritka állatfajt tudok lencsevégre kapni.Gyakran járok szarvasokat fotózni illetve az egyre inkább elterjedőben lévő sakálokat. Mivel ők nagyon óvatos rejtőzködő állatok ezért sokkal ritkábban sikerül őket lefotózni, mint például a szarvasokat.Nagyon szeretem a fekete gólyákat, gyakran fotózom a Keselyűsnél bekamerázott fészkű Tóbiást táplálkozó területein, így ő róla is jó pár fotót sikerült lőnöm.
5.Van olyan hazai természeti környezet, állat vagy növényfaj, amit nem fotóztál le, de mindenképpen szeretnéd?
Igazából a Bükkben még nem fotóztam sosem, nem került még rá sor. Más fotósok képeit látva, akik gyakrabban járnak, ezen a területen nagyon nekem való vidéknek tűnik. Mindenképp tervbe van véve a közeljövőbe egy fotós túra erre a területre, akár a vad akár a tájfotózást nézzük.
- Mi az, ami megfog téged a természetfotózásban?
Nagyon szeretem a párás hajnalokat, amikor minden aranyban úszik. Ezeket a pillanatokat szeretném megörökíteni, hogy később is bármikor visszanézhessem vagy másoknak is megmutathassam, hogy milyen gyönyörű is a természet.Sok természet filmet nézek, ezekben sok olyan pillanat van, amit én is megtapasztalok kint az erdőn illetve sok olyan pillanat van, amit még élőben nem láttam, de szívesen átélnék.Tudom, hogy csak jókor jó helyen kell lenni ehhez, és ha ügyes vagyok, akkor meg is örökíthetem.
7.Milyen visszajelzéseket kapsz facebook oldaladon keresztül?
Két éve csináltam a László Anasztázia Photography – Természetfotók facebook oldalt, amire közel 500 képemet töltöttem fel azóta.Nagyon pozitívak a visszajelzések, ezek nagyon nagy motivációt adnak.Most nem olyan rég kaptam egy üzenetet egy nagyon kedves nénitől, aki sajnos már 20 éve tolókocsiban éli az életét, hogy neki különösen nagy ajándék volt a képeimet végignézve „ kirándulni” velem egyet a Gemenci erdőben. Ezek engem mindig arra sarkalnak, hogy még többet, még szebbet mutathassak és még több örömet szerezhessek azoknak, akik értékelik a fotóimat.
- Mennyire követed nyomon hazai vagy akár külföldi fotósok munkásságát?
Nagyon. Azt gondolom, ez mindenképpen alapvető követelménye annak, hogy fejlődhessek, hiszen a legtöbbet saját tapasztalatok mellett profiktól lehet tanulni, mivel én még kezdő természetfotós vagyok.Nem csak követem, de meg is kérdezem tőlük, ha valami olyat látok, amiről nem tudom, hogy hogyan csinálták és érdekesnek tartom.Ezek mellett rengeteg szakkönyvet is olvasok, például Scott Kelby teljes digitális fotóskönyv sorozata megvan, ez is nagyon sokat segít.
9.Mi az, ami megfogott a nagyvadfotózásban?
A „vadászat” élménye. Ez általában a férfiakra jellemző, de imádom azt az érzést, amikor egy nagy szarvas rudlit úgy tudok akár 15-20 méter távolságba becserkelni, hogy ők nem tudnak rólam, békésen legelésznek vagy akár fürdenek egy holtág vizében.Ez a fürdős fotó egyébként még várat magára, látni már láttam ilyen jelenetet, jól lefotózni még nem sikerült, de majd talán idén nyáron. Ez is egy nagyon jó motivációt vagy célt ad, hogy legyen egy ilyen fotóm.Sokkal jobban vonz az, hogy lefotózzak egy daliás szarvasbikát vagy akár egy vaddisznó kondát, mint akár egy afrikai fotós túrán egy oroszlánt.
10. Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
Legfontosabb a fejlődés, de a felszerelésemet is szeretném a lehetőségeim szerint bővíteni illetve profi kategória felé elmozdítani.Tervbe van egy vadfotózásra alkalmasabb fényképező gép váz illetve egy fényerősebb nagy teleobjektív beszerzése.Magyarországon belül szeretnék új tájakra is eljutni minden honnan valami szép fotó „ereklyét” hazahozni.
Köszönöm szépen válaszaidat és további sikereket kívánok neked!
László Anasztázia további képei: https://www.facebook.com/László-Anasztázia-Photography-Természetfotók-186635688393943/?fref=ts