Ám tény: az, hogy hazánkban eddig még nem ütötte fel fejét a kór, betudható annak is, hogy hazánk keleti határán nagyon szigorú intézkedéseket vezettek be az élőállat és a sertésalapú élelmiszerek behozatalára.
Egyes vadfeldolgozók eleve átvételi súly alapján minősítik, osztályozzák a húst, ám a vadászatra jogosultak most határozottan tapasztalják: visszaesett a vaddisznó hús iránti kereslet. Udvaros Zoltán a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesületének elnöke kérdésünkre elmondta: míg korábban 450-580 forintos kilogrammonkénti áron vették át a lőtt vaddisznó kilogrammját, addig jelenleg 170 forintot fizetnek érte. Azonban a másod és harmadosztályú hús átvételi ára, még ennél is kevesebb: 60-80 forint körül alakul. – Ez jelentős kiesés a társaságunknak – fogalmazott Udvaros Zoltán. – Össze kell húznunk magunkat, mert a veszteséget ki kell gazdálkodni.
Nagy László, a Mezőcsokonyai Rákóczi Vadásztársaság elnöke azt mondta: megfelezték a vaddisznó hús árát. – Azzal indokolják, hogy a pestis veszélye miatt nem lehet eladni külföldre a vadhúst – tette hozzá az elnök. – Nálunk nem esik túl sok vaddisznó, vagy a tagjaink elviszik kompetenciába, ám hogy márciustól mi lesz, azt még nem tudjuk.
Kemenszky Péter vadásztársasági elnökként tapasztalta azt is, hogy a vadfeldolgozó az árak egyoldalú változásáról már nem is minden esetben értesíti a jogosultat. – A bevételezési bizonylatból értesülünk róla, hogy egy kiló harmadosztályú vaddisznó hús szőrben-bőrben egy kilogramm jódozott finom só értékével egyenlő – mondta. – Azért fontos erről a témáról beszélni, mert az elmúlt években a vadhús árak végre a helyükre kerültek. Egy átlagos vadásztársaság esetében a bérvadászati bevételek és a tagdíj figyelembevétele mellett ez a legnagyobb bevételi forrás.
– A Somogy megyében a november és január közötti időszakban kerül terítékre a mintegy tizenhatezer darab vaddisznó közel kétharmada – húzta alá Kemenszky Péter. – Tehát a piac beszűkülése, a még inkább kritikussá váló vadátvétel és a dömping egy olyan helyzetet teremtett, amelyhez nehéz alkalmazkodni.
A vadászatra jogosultak visszajelzései szerint a vaddisznóval párhuzamosan kritikussá vált egyes vadátvevőknél az őz és a szarvas átvételi minősítése is. – Pedig ezek átvételét, feldolgozását és értékesítését egyáltalán nem lehet az afrikai sertéspestis számlájára írni – húzta alá Kemenszky Péter.
A vadászatra jogosultak kényszerintézkedéseként, helyben kiseladásban értékesítik a vadhúst. Erre a vadhúsrendelet ad lehetőséget, amely alapján a bevizsgált vadhús éves terítékre vetített negyven százalékát értékesíthetik.
Hozzátette: minden vadászatra jogosultnak azt tanácsoljuk, hogy a lőtt vaddisznó esetében most éljenek ezzel a lehetőséggel. Hiszen azt tapasztaljuk, hogy helyben a vadátvevők átvételi árainak két-háromszorosát is szívesen kifizetik a vadásztársaság tagjai az általuk lőtt, vagy a hajtáson terítékre hozott vadhúsért. Ez még mindig olcsóbb, mint például egy kilogramm száraz kutyatáp!
Szerettük volna megkérdezni, a megye legnagyobb vadhús átvétellel és feldolgozással foglalkozó cégét az Öreglaki Vadfeldolgozót is, ám nem kaptunk kérdéseinkre választ. Azonban a cég honlapján közzétett novembertől érvényes fogyasztói árakban nem éppen a keresletcsökkenés hatása érhető tetten. Míg 70 és 170 forint közötti kilogrammonkénti áron veszik át a vaddisznó húsának kilóját, addig a fogyasztók a csont és lábszár nélküli comb kilójához 2286 forintos áron juthatnak hozzá. A csont nélküli lapockához 2794 forintért, a pörkölthúshoz 1778 forintért. Persze fontos azt megjegyezni, hogy az átvett vaddisznó zsigerelve, de szőrében-bőrében van. Ám még ekkor is átlagosan 40 százaléka hasznosítható hús.
Forrás: https://www.sonline.hu