A vadászok ismerik és jó ízzel fogyasztják a vadhúst, de a „civil”, nem vadász lakosság nagy része (a gurmanokat kivéve), ma ódzkodik tőle. Érdekes, hogy egy ilyen változatos és gazdag vadállománnyal bíró országban, a lakosság mindössze 30dkg-ot fogyasszon évente ebből a láthatóan egészséges élelmiszerből.
Ennek okát leginkább a foghíjas információkban látom, amelyek egy részére ezen írással megpróbálom felhívni.
Először is egy sokrétűen felhasználható és egészséges élelmiszerről van szó, ami nem csak a vadászok jussa, hanem bármelyik supermarketben megvásárolható. Sokak az árát hozzák fel ellenérvként, ami igaz is, de egy szarvas, vagy vaddisznó nem csak gerincből áll (aminek tényleg 7000 forint kilója), ezenfelül sok olyan részből, amelyekhez, akár egyes jól ismert alapanyagoknál olcsóbban hozzájuthatunk.
Az erdőket, mezőket benépesítő állatok csak természetes táplálékot fogyasztanak egész életük során, amely nem pár hónapot jelent egy szűk istállóban, hanem sok évet a szabad ég alatt. Húsuk sokkal kevesebb zsírt tartalmaz, mint háziasított társaiké, mind e mellett a bennük lévő zsír, a szervezett számára még hasznosabb is például az omega-3 tartalma miatt.
Minden sertésből, marhából, vagy baromfiból készült étel elkészíthető vadból. A vadszalámin, vadpörköltön és sülteken túl is léteznek ételek. A külföldi francia, angol, olasz, német szakácskönyvek, de a hazaiak is számos finomabbnál, finomabb recepttel szolgálnak. Megtalálhatóak köztük, a hagyományos ételek, mint a fácánhúsleves, vagy a vörösboros szarvasragu, amelyeket leggyakrabban lehet látni a televízióban és az újságokban. Azonban a kísérletező kedvűek, a bátrabb szakácsok nyugodtan letérhetnek a szokásos útról és elbarangolhatnak a vadételek világába. A jól ismert receptekhez a marha-, vagy sertés húst helyettesíthetik szarvassal, őzzel, vagy vaddisznóval. Az eredménnyel bizton állíthatom, meg lesznek elégedve, mert teljesen új ízekkel fognak találkozni, amelyeket aztán nem felejtenek el.
Nálam sokszor a feledékenységem vezetett a vadhúsos kísérleteimhez, mikor elakartam készíteni egy jól bevált receptemet, amelyből a csirke, vagy sertés hozzávalót sikerült a piacon felejtenem. Ilyenkor vettem az irányt a mélyhűtő láda felé és kezdtem el kutakodni, mivel lehetne helyettesíteni. Az alábbi étel is ilyen körülmények összejátszása képen készült végül el.
Tejszínes gombás csirkét szerettem volna készíteni, de a húst nem vettem meg hozzá, otthon viszont éppen volt egy kis vaddisznó ragunak való kockahús. Ha ló, nincs akkor jó a szamár is alapon, kiolvasztottam.
Hozzávalók:
- 1 kg vadhús (szarvas, vaddisznó, stb. comb, vagy lapocka)
- 2-3 fej vöröshagyma
- 30-40 dkg erdei gomba
- 5 dl tejszín
Fűszerek:
- kakukkfű, borókabogyó, rozmaring, majoránna
- két kanál mustár
- só, bors
Az elkészítése ugyan úgy kezdődött, mint, ha csirkét használtam volna. Zsíron a felvágott fej vöröshagymákat egy kis szalonnával üvegesre pirítottam, majd ezt követően az 1kg kockázott vadhúst hozzáadtam.
A fűszerezésnél a megszokott só és bors mellé a vadhús nagy kedvencét a kakukkfüvet, borókabogyót, némi rozmaringot és egy csípett majoránnát a mozsaramban összetörtem, így elkészült a „saját” vadfűszerem.
A hús elkezdett lepirulni, némi levet is engedett, ekkor egy kis vízzel felengedtem és jött a kényelmes része a főzésnek, ugyan is a baromfival ellentétben 2 és fél – 3 órára volt szükség, hogy a nyáron terítékre hozott kan húsa igazán omlós legyen.
Közben azért nem tűnhettem el teljesen, néha meg kellett kavarni, hogy nehogy lekapjon. Úgy fél időnél lepirítottam egy kis serpenyőben a gombát. Ez elhagyható a receptből, de sok élvezettől fosztja meg magát, az, aki ezt megteszi, főleg, hogy az erdei gombák széles választékából válogathatunk, én a vargányát javasolom, mert igazán pikánssá teszi az ételt.
A következő, egyben befejező lépésként hozzá tettem a tejszínt és egy kevés mustárt is, hogy még fűszeresebb legyen és összeforraltam az egészet.
Bár nem egy, egyperces étel, azt aláírom, de az íze az fenomenális lett, rizzsel, vagy tésztával tálalva igazán laktató étel, ami még egészséges is mellette. Mindenkinek csak ajánlani tudom és bíztatok rá, hogy próbálják ki a vadhúst más receptekben is.
ZV
