Előző nap úgy beszéltük meg vadászbarátommal, ha reggel nekünk kedvez az idő kimegyünk a vadászterületre dúvadazni. Másnap tiszta ám, de hideg időben tudtunk elindulni Sákeresztesre. Vadászbarátom ott tag a vadásztársaságban. Kiértünk a területre és kissé meglepődve tapasztaltuk, hogy az előző napon hullott hó már igen csak megfagyott, így nagyon ropogott.
– Így fogunk cserkelni? – kérdeztem kíváncsian.
– Nem. – válaszolt.
– Akkor hogyan csináljuk? – érdeklődtem.
– Úgy csináljuk, hogy felsétálunk és felülünk egy lesre hiszen így nem sok eredményt várhatunk.
– A szerencse lesed van itt hozzánk legközelebb?
– Igen! A 4-es les.
-Okés üljünk fel.
Kis séta az után elérkeztünk a leshez. Felkapaszkodtunk, leültünk és csendben vártunk. A reggeli napfelkelte csodálatos volt már-már idilli. – Gondoltam magamba ezért már volt értelme felkelni, gondolataimat futtattam mi jöhet, mit láthatunk? Serte vadat esetleg velünk szembe a tanyafoltban visszaváltani nappali pihenő helyére vagy szarvasokat. – Mire beleéltem volna magamat a dologba egyszer csak jobb oldalon a sűrűből valami megindult.
Ott egy róka! – szólalt meg halkan a barátom.
Pár másodperc múlva aztán mindketten azt vettük észre, hogy az nem is ravaszdi, hanem egy aranysakál. Hatalmas adrenalin löket kapott el bennünket.
A lestől 80 méterre igyekezett a toportyán vissza a nappali pihenőjére. Gyula rácincogott ezalatt kibiztosította a fegyvert. Egércincogást utánozva megállt, majd elindult a golyó, majd helyben marasztalta.
Első közös dúvadunkat barátommal. Nagy volt az öröm, hiszen első sakálját ejtette el. Sietve ugrottunk le a lesről igyekeztünk megnézni reggeli zsákmányunkat. Odaértünk és egy gyönyörű kan aranysakál feküdt előttünk a napfelkeltében.
Ezután azonnal felhívtam preparátor barátomat:
– Szia! Lőttünk egy aranysakált és az lenne a kérdésem, hogy kikészítenéd a bőrt és a koponyát.
-Igen! – válaszolta habozás nélkül.
Csomagoltunk és indultunk is hozzá. Nagyon örültünk ennek a nem mindennapi dúvadnak. Szerencsére itt még csak 1-2 példány került terítékre. Egyet azonban borítékolhatunk, ez a nem mindennapi vad nagyon elkezdett terjeszkedni, így még időben meg kell, illetve lehetne fékezni a szaporodását, de több ilyen kiülés kellene és nem mérlegelni, azt hogy jön e disznó… Minket Diana megajándékozott egy hatalmas élménnyel sok ilyen élményt kívánok magunknak vadászbarátommal.
Tisztelet a vadnak, üdv a vadásznak!
Sárkeresztes, 2017. január 15.
Írta:
Varga András