Nem könnyű a visszaszorításuk…..
Magyarországon a károkozás a hullajtott agancs lopásának, annak értékesítésének következményeként több milliárdos nagyságrendű is lehet
– tájékoztatta a HelloVidéket az Országos Magyar Vadászkamara. A szervezet szerint a közvetett károkozás szintén nehezen számszerűsíthető, hiszen az „agancsozók” által hajtott szarvas az ilyenkor egyébként is táplálékszegény időszakban nem talál nyugalmat, ami élettani szempontból is fontos.
Rombolás az élővilágban: állatkínzás, halálba hajszolt szarvasok
Az illegális agancsgyűjtés ugyanis a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. A bikák rosszabb kondícióval indulnak neki az újabb agancsépítési ciklusnak, a borjas tehenek pedig nem tudnak tökéletes kondícióban vehemet építeni. Emiatt a borjak fejlődésében is hátrány keletkezhet. A folyamatosan űzött szarvascsapatok olyan váratlan helyeken és időpontokban is megjelennek, ami további következményekkel járhat, például a vad-gépjármű ütközés, részletezte a kamara.
Az agancsozók sokszor nagyobb csoportban, gyakorlatilag csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat a nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat, mindezt azért, hogy űzés közben levessék az agancsukat.
Az állatok szó szerint bele is pusztulhatnak a hajszába,
nem ritka az sem, hogy kerítéseken vagy előre kifeszített dróthálón akadnak fenn. A Pilisi Parkerdő Zrt. területén is előfordult már, hogy az agancshullajtási szezonban kergetés miatt elpusztult szarvasokat találtak az erdészek, de olyanra is volt példa – konkrétan a Bajnai Erdészet területén, a Gyarmatpuszta melletti Jancsári-tónál –, hogy egy gímszarvas a befagyott tó vékony jegére futott, ami beszakadt alatta, az állat halálát okozva.
Az illegális gyűjtők kutyával, motorral, quaddal is hajtják az állatokat, vagy hurkokat, drótot helyeznek el, amibe beakadva letörik a szarvasok agancsa. Fontos azonban tudni, hogy ha az agancstővel – az agancs koponyacsonthoz csatlakozó részével – együtt törik le az agancs, vagy ha egy állat drótba gabalyodva, kínlódva pusztul el, akkor aki ezt okozta, állatkínzást követ el. Ez pedig a törvény szerint szabadságvesztéssel büntethető. Szintén nem ismeretlen módszer, hogy a kifejlett bikákat rázavarják egy fiatalabb állatra, hogy a dulakodás közben a fiatal szarvas elveszítse az agancsát.
Mivel a folyamatosan zavart állatok nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használják, hanem az erdő olyan részein is táplálkoznak, ahol egyébként nem fordulnának meg, több kárt okoznak az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával, például a vékonykérgű elegyfák, a kőrisek és gyertyánok kérgének fokozottabb hántásával, mely ilyenkor táplálékuk egy részét képezi. Az erdőgazdaságnak így nem csak a vadállományban, de az erdőben is kára keletkezik. (A vadkárokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, ahogy arról is, hogy a vadgázolásos balesetek toplistáját az őzek vezetik, gím- és dámszarvasból éves szinte nagyjából ezer példányt ütnek el összesen.)
Burjánzó feketekereskedelem
A vadászok szerint talán Kínáig érő feketepiaca is kialakult az agancsoknak, hangzott el a Duna TV-n futó Kékfény 2018 szeptemberi adásában, amiben egy, korábban példátlanul erőszakos esetről is beszámoltak.
Az agancsvadászok ellen védekezni meglehetősen nehéz. Egyrészt, az erdő túl nagy terület ahhoz, hogy lépten-nyomon őrizni lehessen, másrészt pedig az ott keresgélő feltételezett gyűjtők minden további nélkül mondhatják, hogy csak turisták – feltéve persze, hogy nincs náluk agancs. Ilyen esetben legfeljebb igazoltathatják őket, vagy megkérhetik, hogy menjenek vissza a turistaútra, vagy ki az erdőből. Ők pedig vagy megfogadják, vagy nem.
A zsákmány ugyanis vonzó és értékes:
egy jól fejlett gímszarvasagancs akár százezer forintot is érhet, egy tapasztalt erdőjáró több milliót is összeszedhet egy évadban.
Az ár attól függ többek között, milyen állapotban van és mennyi a súlya. Úgy tudjuk, 5000- 15000 Ft/kg között mozog, tehát már az is jól jár, akinek egy nap pár kiló összejön.
Forrás és a teljes cikk itt olvasható: https://www.hellovidek.hu/otthon/2020/03/12/tiltott-biznisz-a-magyar-erdokben-kinaban-keszul-gyogyszer-a-lopott-alapanyagbol
Kiemelt kép forrása: Abcug.hu