1995. június 12-én születtem. Már nagyapám és a család több tagja unokabátyám, nagybátyám is vadász volt, édesanyám is vadászik, édesapám vezetett be a hivatásos vadászat mindennapjaiba ő már 48 éve hivatásos vadász.
Tőle tanultam meg azt, hogy milyen egy etikus vadász. Mindennapjaimat ez töltötte ki, ebben nőttem fel. A család mellett a barátoktól sokat tanultam és ez kölcsönös volt, nem linkeskedtünk, hanem az igazi szakmát és annak szépségeit, fortélyait. Törekedtem arra, hogy tiszteljem a vadat, etessem, szeressem, és óvjam, majd mikor itt az ideje fájdalommentesen elvegyem az életét, hiszen életét adta az én szenvedélyemért.
„A szép lövés legyen a büszkeséged, de ha sebeztél kötelességed a vad kitartó keresése, és a szenvedéstől való megváltása.! „
A vadászat csínját-bínját kint a terepen sajátítottam el. Sosem az a gyilkolás volt a lényege annak, amit csináltam, hanem a mesterséges szelekció és vadgazdálkodás, hiszen a vad pásztora a jó vadőr. Hét éve vadászom már. Lő készségem precíz, folyamatosan fejlesztem ezt koronglövészettel. Folyamatosan képezem magam vadhús minősítő vizsgát szereztem és még további terveim vannak.
Szeretem az életemet, amelynek teljes mértékben része a vadászat és ez egybeforr a családi hagyománnyal és ezt szeretném majd én is tovább adni a gyerekeimnek és az unokáimnak.
Vadász Üdvözlettel
Tóth Gergő Gábor
