Összetett esemény az agancs hullajtása, sok esetben nem is egyszerre zajlik le a két agancs vesztése.
Az agancs elválása bonyolult folyamat, vérereknek, idegeknek kell el és lezáródni ahhoz, hogy maga a hullajtás minél kevesebb problémával járjon. Ha még nem érett meg a helyzet a természetes agancsvesztésre, ha még nem vált el teljesen a szarvas testétől az amúgy vele együtt élő csontkinövés, meglehet, a koponyacsont is sérül egy hajtás alkalmával, amikor a menekülő állatot sűrű aljnövényzetű bozótosba zavarják és rémületében, a nagyobb fákba akadva letöri az agancsát.
Forrás:
Youtube.com
M5 TV – Az agancshullajtás időszakán… – 2021/13. adás – 2021.03.27.
„Lege artis” mondjuk mi állatorvosok.Így hát tisztázzuk: az ereknek – pontosabban a verőereknek (a tápláló artériáknak – valóban el kell záródni, de az idegek??? Honnan veszik az ilyet? Semmi köze ide! Az erek sem ilyenkor záródnak el, hanem az agancstisztítás, a barka levetése előtt. Az agancslevetést a csontfalósejtek tevékenysége indítja el: az agancstő csontját körkörösen kezdik bontani, „falni”. Ha ez elér egy bizonyos mélységet az agancs leeseik. Ha már jól előrehaladt a bontás, akkor akár legelés közben, a súly miatt a fej lehajtásakor. Így lehet gyakran reggel a mezőn, vetésen – a kár egymás mellett – megtalálni az agancsot. Vagy pl. egy ugrásnál, ároknál… Ha hajtják a biká/ka/t, akkor le is törhet egy-egy kisebb-nagyobb darabka az agancstőből. Ezt próbálják az agancsgyűjtők elérni ilyenkor: a nappali pihenőhelyen, különösen az ún. rudas erdőkben zavarják, hajtják a bikákat! Tetszenek érteni, ugye?!!!