Történetek Vadászház

Farkasvadászat az Altay-hegységben

Az afrikai szafarik után úgy gondoltam itt az ideje 37 évesen  elindulnom az Altay-hegységbe. A hegyi vadászatokról szóló könyveket rongyosra olvasva és a megfelelő fizikai kondíció elérésével -köszönhetően  a rendszeres erdei terepfutásnak-készen álltam február 21.-én a  nagy kalandra.

Szafari klubos barátaim segítségével megpróbáltam minden fontos dolgot beszerezni a hideg, a nomád körülmények ellen és családomtól elbúcsúzva  felszálltam a Bécs-Moszkva járatra. A moszkvai reptéren volt a találkozó a Zürichből érkező vadászbarátokkal és közösen folytattuk utunkat 4,5 órás repülőúttal Barnaulba, ahol helikopter várt bennünket. A sűrű köd miatt nem tudtunk felszállni így autóval tettük meg a 723 km-es távolságot Kosh-Agachig, a Kazasztán-Kína-Mongólia határhoz. Az 5 órás időeltolódás és a 10 órás autóút után mindenki dideregve cipelte be sötétben csomagjait a deszkákból épített házikóba, ahol a jaktrágyával fűtött kályha menedéket biztosított nekünk a -41 fok ellen.

unnamed (5)
Lakosztályom, amely menedéket nyújtott a -41 fok ellen

A lóhúsból készített vacsora és a hóból készített tea után hálózsákba burkolózva vártuk a reggelt. Magamra véve a fűthető ruhámat, bundámat, kucsmámat és  farkasszőr csizmámat készen álltam a nagy kalandra. Kilépve a fakunyhóból -ami egy istállóra hasonlított- lenyűgöző holdbéli táj  tárult elém. A felkelő nap sugarai megfestették az Altay-hegység vonulatait és pár fűcsomón kívül semmiféle más növényzet nem tarkította a sziklákat. Késérővadásznak  Wolf, azaz farkas névre keresztelt kazak embert kaptam, akinek fő tevékenysége, hogy  jakkokat őriz  3200 méteres magasságban. Miután alaposan végigmért közölte, hogy náluk a nőknek a tűzhely mellett van a helye és ő még sohasem látott női vadászt de látva az arckifejezését hamar rájöttem, hogy nem is hiányzott neki! Na ezután 300-200-100 méterre célba lövetett és látva, hogy mindhárom kő felborult kezdett emberként tekinteni rám! A kísérőm 567 farkast ejtett el eddigi vadászéletében és elmesélte, hogy rendkívül elszaporodott az okos ragadozó a mongol határszélen  a bőséges argali, jakk, marha és birka zsákmánynak köszönhetően.

unnamed (10)
Szállásomon Wolf kísérővadászommal

 Megtudtam, hogy lóháton megyünk fel a hegycsúcsra ahonnan körbetávcsövezhetjük a környéket farkas után kutatva. Búcsút vettem vadászbarátaimtól és boldogan pattantam egy öreg paripa nyergébe, hiszen itthon is lóháton járom a Bakony erdeit. Első vadásznapomon 2 farkast láttam  tőlünk 860 méterre de esélyünk sem volt a közelükbe kerülni.

Lóháton Oroszországban (1)
Lóháton Oroszországban

Sötétedésre visszaértünk a táborunkba, ahol mindenki élménybeszámolót tartott. Egész éjjel hallgattuk a farkasüvöltést és 2. reggel is mindnyájan másik irányba keltünk útra.

 4 óra múlva leszálltunk a lóról és gyalog haladtunk felfelé, amikor  reggeli  farkasnyomokra bukkantunk. Kísérőm megállapította, hogy nagyon futhattak így már messze járnak, ugyanis a farkasok naponta nagy távolságot  is meg tudnak tenni élelem után kutatva.

Az Altay-hegység specialistáival (1)
Az Altay-hegység specialistáival

Távolról lövést hallottunk és este gyertyafénynél kiderült, hogy a Rolex óragyár tulajdonosának sikerült egy szép hím farkast terítékre hoznia. Feléjük futott 2 ragadozó, 300 méternél rájuk kiáltva megtorpantak, majd szemből rálőve megsebezte a nagyobbikat és futtában a 2. lövés leterítette. Csodálattal néztem a táborunkba hozott szép példányt és még elszántabb lettem.

  1. reggel éhesen -mert már nem bírtam lóhúst enni- és fázósan vágtam neki a hegyeknek, de nagyon fáradtan átfagyva letörten érkeztem vissza.
  2. nap hajnalban Wolf kísérőmmel és barátjával hármasban UAZ -zal indultunk Mongóliába mert a helyi pásztorok jelezték, hogy egy farkasfalka tizedeli a jakkokat. A határ-menti övezetbe orosz katonák tartoztattak fel minket mert gyanús volt a vízumokkal teli útlevelem.

Végül telefonos segítséggel folytathattuk utunkat a jakkpásztor istállójához, ahonnan gyalog eredtünk a farkasok nyomába. Felérve a hegytetőre megtaláltuk a nyomokat és 2 óra múlva megláttuk az 5 farkast  800 méterre, amint egy altai-argalit tépnek éppen szét. Nekem a lábaim szinte földbe gyökereztek de Wolf a földre húzott és mutatta, hogy balra lopakodva a sziklák takarásában próbáljuk megközelíteni őket. Az erőltetett menetben egymás lábnyomába lépve haladtunk a térdig érő hóban. A fehér álcaruha alatt folyt rólam a víz -39 fokban és a hajamon megfagyott a verejték. Úgy éreztem menten elájulok mert nem kaptam rendesen levegőt a közel 4000 méteres magasságban.  Kísérőm barátja az egyik sziklán megcsúszott és az élelemmel, teával teli hátizsák a mélybe zuhant. Éhes és szomjas voltam, azonban annyira szerettem volna elejteni egy farkast, hogy minden erőmet összeszedve követtem Wolfot. Kínkeservesen elértünk a ragadozók fölé és innen először négykézláb majd hason csúszva ereszkedtünk lefelé.

20160224_104617 (1) (1)
Teljes menetfelszerelésben a hegytetőn

Sikerült 217 méterre megközelítenünk a falkát. Óvatosan előrehúztam a hátamról az orosz 7,62-es kaliberű puskát, belenéztem a céltávcsőbe és nem akartam hinni a szememnek, hogy milyen brutálisan tépik az argali húsát. Teljesen beleremegtem de hamar észhez tértem mert kísérőm lerajzolta a hóba, hogy a harmadikat lőjem. Minden idegszálammal a pontos lövésre koncentráltam és megcéloztam a 3. egyben legnagyobb testű argali húst marcangoló farkast. A lövés eldördült és a ragadozó legurult a hegyoldalba. Kísérőm látta, hogy a farkas jelezte a találatot.

unnamed (7)
A lövés pillanata

Leereszkedtünk a rálövés helyére és elindultunk a vérnyomon. Közben ránk sötétedett és Wolf javaslatára visszamentünk a jakkpásztorhoz. Közölte, hogy itt fogunk éjszakázni a kunyhóban és éjjel meghallgatjuk, hogy a többi farkas hívja-e a sebzettet. Gondoltam ennél rosszabb már nem jöhet, 4 vadidegen emberrel a világvégén térerő és tiszta ruha nélkül. Havat olvasztottunk a kályhán teának és lángost eszegettünk majd egy hálózsákba burkolózva a szeretteimre gondolva elaludtam. Hajnalban ébresztettek, hogy indulunk utánkeresni. Elindultunk a vérnyomon és láttuk a hóban, hogy a sebzett farkas levált a falkától. 2 sebágyat is találtunk, ami után már kezdtem reménykedni és nem éreztem se a -34 fokot se a hegyen mászás gyötrelmeit. Felérve a hegytetőre megláttuk a keresőtávcsőben a sebágyban fekvő vadat  egy sziklaszirten. A távolságmérő 304 métert mutatott. Semmilyen takarást nem látva négykézláb tettünk meg 50 métert és onnan a hóban hasalva újra eldördült az orosz fegyver. Nem akartam elhinni, hogy sikerült terítékre hoznom egy hím farkast de a kazak hátbaveregetés tudatosította bennem. Vadászbarátaimtól sokszor hallottam, hogy több alkalommal vadásztak az egyik legintelligensebb ragadozóra de sikertelenül.

A terítékfotózás után vállunkra vettük a vadat és elindultunk a pásztorkunyhóhoz ahol Wolf szakszerűen lenyúzta a bőrét majd visszaindultunk a többiekhez az oroszországi oldalra.

Svájci vadászbarátaim velem ünnepeltek, a kis hegyi kunyhót betöltötte a jókedv és a nevetés.

A következő napokban a hegyeket járva volt szerencsém egészen közelről szigorúan védett vadmacskát (Manult) és több argali nyájat is lencsevégre kapnom.

unnamed (9)

Argali 5 (1)
Az argalik a távolban

A 4 fős csapatból ketten lettünk boldog farkasvadászok a többieknek még egyszer vissza kell térniük a holdbéli tájra ha szeretnének az otthonukban is gyönyörködni a nemes vadban.

Felejthetetlen élményekkel gazdagodva  a 7. napon elindultunk a civilizáció felé Barnaulba. 11 órával később egy szálloda fürdőkádja volt számomra a legnagyobb ajándék.

Hajnali 3 órakor felszálltunk a moszkvai gépre, én Bécsbe a svájci vadászbarátaim pedig Zürichbe folytatták útjukat.

Szeretteimet meglátva -kissé lesoványodva sok mindent átértékelve- úsztam a boldogságban és  férjem,  Farkas István illetve fiaim, a  kis farkasok mellett már egy igazi farkas  trófeával is büszkélkedhetek:)

Írta:

Farkasné Lipp Adrienn

Untitled-álkl
Farkasvadászat az Altay-hegységben
IMG-20160225-WA0044 (2)
Búcsú a farkasok birodalmától

3 thoughts on “Farkasvadászat az Altay-hegységben

  1. Kedves Adrienn újból gratulálok de … A nyomda ördöge megint dolgozott ! Közép-Ázsia vadmacskája a Manul és nem Malut !

  2. Bár anno már megtettem, de ismét szívből gratulálok Adri! Sajnos én már nem bírnám ezt végig csinálni, így duplán értékelem az elhivatottságodat. A jó öreg Dragunov segített a remek lövésekben? Az írásod olyan olvasmányos, hogy szinte átéltem én is a kalandot. Az afrikai élményeidet nem írtad meg hasonlóan? Egy részre emlékszem csak, pedig azt hiszem sokan szívesen olvasnánk. Továbbra is tele tarisznyát kívánok és sok hasonló élményt.

Hozzászólás a(z) Lipp Adrienn bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük