Ebben a posztban összegyűjtöttük nektek a hét legszebb idézeteit. Jó szórakozást kívánunk!
1.
Szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba. /Antoine de Saint-Exupéry/
2.
Amikor az ember visszatekint az életére, emlékeinek nagy részét megszépíti az eltelt idő, s mondandójának mélységét erősen meghatározza, hogy hová jutott. A hegytetőről nézett út hirtelen megszépül, a fárasztó felkapaszkodást már egyáltalán nem érezzük akkora tehernek, mint útközben. /Fonyódi Tibor/
3.
„Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/
4.
A zúzmarás fák olyanok télen, mint a horgolt csipketerítők, amelyeket az elmúlt század nagymamái készítettek, lobogó lángú kályhák fényénél.
A lángok fel-felcsaptak, árnyékok ugrottak a falra, és mesebeli világot varázsoltak az álmodozó öreg bútorok közé. A mesék szárnyra kaptak, körbelengték a szobát, hogy aztán a szorgosan villogó tűk, cérnaképekké horgolják őket. /Pintér Norbert – VADÁSZHÓNAPOK/
5.
Gondolkozz, ahogy apád tanított. Élj, ahogy anyád tanított. /Leonardo Da Vinci/
6.
. …s amikor már robbanásig sűrűsödik a feszültség, amit a hetek óta csőben szunnyadó lövés végre felold, csattanva esik vízre a réce, karikát vet a nyúl, s rövid halálvágta után összerogyva, agancsával felszakítja a harmatos gyepet a bika.
Lassul a légzés, csitul a vér zakatolása, s mi megbocsátjuk az erdőnek, a rétnek, s a nádasnak az elmúlt napokat, heteket, s azt, hogy eddig elrejtette, bújtatta előlünk a rábízott életet. Kalapunkat megemeljük és megköszönjük, hogy ezúttal elénk terelte a vadat. S, hogy mekkorát, hány darabot, milyen súlyút lőttünk, az teljesen mindegy. Végre megnyugodhattunk.
Aggatékra fűzzük a gácsért, hátunkra vesszük a nyulat, vagy végigsimítunk az öreg bika visszarakott, halálos döfésűre silányult agancsán. Közben retinánkra ég a pillanat, hogy azt elménkbe vésve, örökre emlékezhessünk. /Pintér Norbert – Vadászhónapok/
7.
A boldogság talán az erdőben élő szarvashoz hasonlítható leginkább. Néha előjön az erdő sűrűjéből, és meglátogat. De a tolakodó közeledést nem szereti, ha meg üldözőbe veszed, biztosan elmenekül előled. /Phyllis Theroux
