Kun Edittel beszélgettem a 2016-os év vadászélményeiről, különböző festménykiállításairól és arról is, hogy a Nimród Vadászújsággal és a festményeivel milyen formában találkozhatnak az érdeklődők a 2017-es FeHoVa-n.
Pár gondolatban össze tudod foglalni, hogy milyen újdonságok történtek veled azóta, hogy elkészült a korábbi interjú?
Csodálatos év volt az elmúlt esztendő, mind az alkotás, mind a vadászat terén. A tavalyi FeHoVa óta szinte kéthavonta volt kiállításom, szép, patinás, a festményekhez illő helyszíneken. Szécsényben a Forgách-kastélyban, Gödöllőn a Királyi Kastélyban, Keszthelyen és Hatvanban a Vadászati Múzeumban, és Szlovákiában a Nyitrai Vadászati kiállításon képviselhettem hazánkat. Hetedik éve jelentetem meg saját kiadásban a Vadász falinaptáramat, melyben mindig a legújabb festményeim szerepelnek. Örömmel tölt el, hogy itthon és külföldön is nagyon sokan ragaszkodnak a megszokott minőséghez és az új érdeklődők mellett évről-évre többen visszatérő vásárlóként választják otthonukba, nem csak naptáramat, hanem festményeimet is. Lapunkban, a NIMRÓD Vadászújságban tavaly májusban új rovatom indult, „NIMRÓD konyhája” címmel, melyben az általam elkészített vadételeket mutatom be. Visszajelzések alapján elmondhatom, hogy nagy népszerűségnek örvend, hiszen rendkívül egészséges, zsírszegény, vitamindús, ásványi anyagokban gazdag bio vadhúst vezeti be egyre inkább a köztudatba és terjeszti nem csupán az olvasók körében. A klasszikus recepteken túl, igyekszem megismertetni jó néhány már- már elfeledett régi, ezenkívül új, egyszerű vagy akár igazi kulináris különlegességnek számító vadételt is. Nem csak az ételeket készítem saját kezűleg, hanem a design-t és a fotókat is.
Milyen vadász élményekkel gazdagodtál azóta?
Diána istenasszony igencsak a kegyeibe fogadott ebben a vadászati idényben. Mindjárt a tavalyi év első tavaszi napjaiban sikerült terítékre hoznom egy aranyérmes vadkant Erdély gyönyörű vidékén. Ez a rendkívüli élmény vadászéletem legszebb emlékei közt van számon tartva. Hiszem, hogy a jó kezdet, az még több jót fial… Így történt ez most is, hiszen a magyar ötösből négyet 2016-ban is sikerült terítékre hoznom – bízom abban, hogy a muflonkos sem várat már sokáig magára. Izgalmas, ámulatba ejtő, sokszor hihetetlennek tűnő csodákban, élményekben volt részem. Jó pár történetem van…
A FeHoVa rendezvényen ebben az évben is megtalálható lesz a NIMRÓD és kiállítással is várod az érdeklődőket? Mire számíthatnak a látogatók? Milyen festményekből áll majd a kiállítás?
Igen, a NIMRÓD Vadászújság már kezdetektől fogva résztvevője a FeHoVa-nak és mintegy évtizede a vadászati kiállítás – mely a rendezvény központi eleme – ötletgazdája és szervezője lett. Idén a sarkvidékre, az örök jég birodalmába kalandozhatunk a „Jégvilág” bemutatón. A rendezvényen természetesen a NIMRÓD kiadói igazgatójaként képviselem lapunkat. Emellett festményeim már harmadik éve külön standon is megtalálhatók lesznek. Húsz vadonatúj festménnyel készülök a kiállításra. Minden évben van egy kiválasztott magyar vadfaj, mely a központi festményemen szerepel, – annyit elárulhatok, hogy ebben az esztendőben a muflon lesz a „trend”, és ezen túlmenően még az összes nagyvadfajunk, és 12 másik vadfaj ill. madár is szerepel a festményeimen.
Miért pont ezekre esett a választás?
Képeimen a vadat természetes környezetében, élőhelyén jelenítem meg. Jellegzetes hazai tájakra igyekszem „elvinni” a szemlélőt, úgy, hogy ő maga is sajátjának érezze az élményt és felidézzen egy-egy számára is ismerős vagy éppen különleges pillanatot, melyet a természetet járva ő maga is átélhetett. Úgy gondolom, hogy hazánk mérhetetlenül gazdag természeti szépségekben és rendkívül színes vadvilággal rendelkezik, így bőven lehet festővászonra kívánkozó élményeket vagy vadászélményeket gyűjteni.
Mire készülsz mostanában?
Az idei év is nagyon ígéretes lesz… Régóta tervezem már egy könyv kiadását, melyben festményeimet és a megélt, legkülönegesebb vadászélményeimet gyűjtöm egy kötetbe. Izgalmas, szép, tanulságos történetem is van bőven… Ezen dolgozom most, hogy még ebben az évben megjelenhessen. Emellett már több helyre is hívtak kiállítani, melyeknek igyekszem eleget tenni.
Zárásként megosztanád velünk a kedvenc idézetedet, ami a vadászattal kapcsolatos?
Ha megengeded, ide most nem klasszikust idéznék, hanem egy saját írásomat, mely hideg téli estéken, gondolatban az emlékek ösvényeit járva és trófeák között üldögélve vetődött papírra…
„…Minden trófea a megélt élményeinkről mesél…
Átvirrasztott holdvilágos éjjelekről… ágroppanásról… szajkó és lappantyú hangjáról… harmatos hajnalokról… tücsökszóról… szénaillatú nyári alkonyatról… ködös őszi derengésről… szarvasbőgésről… átfagyva viselt téli zimankóról… a fenyves zúgásáról…
Ahol az áhítattal teli várakozás feszült csendjét, megtöri az égiek által hozzánk vezérelt vad megjelenése… amit a természet csak nekünk tartogatott!
Vadászéletünk legbecsesebb emlékei ezek, melyek segítik visszaidézni a legszebb pillanatokat… leporolva róla, a feledés homályát… Mert mi vadászok így fejezzük ki a természet iránti hálánkat, alázatunkat.”
Köszönöm szépen a válaszaidat és további sikereket kívánok neked! Bízom benne, hogy a későbbiekben lesz még lehetőség arra, hogy a vadászattal kapcsolatban beszélhessünk.
