Nézzük csak kik voltak ezek a rejtélyes látogatók.
A vadmacska az egyik legtitokzatosabb életmódú emlős hazánkban. Félénk természete, rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerül szem elé. A természetvédelmi terepmunka során sok-sok év alatt is csak egy gyors villanás, amit láthatunk belőle. A Duna-Dráva Nemzeti Park nemrég kapcsolódott be egy nemzetközi kutatásba és a kameracsapdák egy titokzatos élőlény mozgását rögzítették.
Az állatok is válaszolnak a klímaváltozásra
Mozgásérzékelős „kameracsapdákból gyűjtenek adatokat a MammalWeb (magyarul „EmlősWeb”) nemzetközi projekt során a természetvédelmi szakembere. A szerkezeteket Európa szerte elhelyezték a természetben, hogy fotókat készítsenek és megfigyeljék a vadállatokat. Ezek a kamerák fotókat készítenek az előttük elhaladó állatokról, majd beazonosításuk után dokumentálják őket.
A több tudás megszerzése érdekében az európai vad emlősök eloszlásáról, gyakoriságáról és az ezt befolyásoló tényezőkről, sok szempontból hasznos lehet– írja a MammalWeb.org. – Ezeknek az információknak széleskörű gyakorlati haszna van, többek között a természetvédelemben és az ökológiai tájegységek fenntartható fejlesztésében.
Hozzáteszi: ezekkel az információkkal többek között jobban megérthetjük az ökológiáját ezeknek a fajoknak és, hogy hogyan válaszolnak a klímaváltozásra; ami lehetővé teszi azt, hogy előre tervezzük a vadállatok menedzselését és az infrastruktúrák fejlesztését.
Az emlősök gyakran rejtőzködnek, gyakran csak este merészkednek elő, és akkor sem nagy számban, szóval nehéz megfigyelni a populációikat, hogy hogyan viselkednek és merre fordulnak elő– mutatnak rá a természetvédelmi projekt megalkotói.
A program egyik kiemelkedő célja, hogy a vadállatokról készült képek emellett segítsenek abban, hogy jobban megértsük, hogy mi is történik körülöttünk.
Vadmacska bukkant fel a Mecsekben
A Mammalweb projektbe több magyar szervezet, köztük a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) is bekapcsolódott. A hozzánk eljuttatott közleményükből kiderült, hogya Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet szívébe is került egy ilyen kameracsapda, amely hónapok óta készíti az előtte elhaladó állatokról a felvételeket.Sorra került már gímszarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, borz, mókus, házi macska, ám a legutóbbi, júniusi kamera ellenőrzés viszont meghozta az áhított eredményt.
Az egyik legtitokzatosabb életmódú emlős, egy vadmacska sétált el a kamera előtt– mondta el az Origó kérdésére Völgyi Sándor, a DDNP munkatársa. – Természetesen genetikai vizsgálat nélkül, a házi macskával való hibridizáció miatt nem lehet száz százalékosan kijelenteni, de a képeken jól látszó jellegzetes farokmintázat alapján az állat vadmacskának határozható.
A szakemberek ugyanis leginkább a kivadult, vagy kalandozó házi macskákat pillantanak meg helyettük, amelyek nappal is előszeretettel járnak a természetben. A vadmacskák félénk természete, rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerülnek szem elé.
Kevesebb stresszt okoznak az állatoknak
A MammalWeb a Durham University és a Durham Wildlife Trust együttműködése során jött létre. A projekt nem véletlenül dolgozik kameracsapdákkal: ezek ugyanis olyan eszközök amelyek ténylegesen nem kapják el az állatokat, csak érzékelik és lefotózzák azokat amelyek elhaladnak előttük.Viszonylag könnyű őket kihelyezni, és kevesebb stresszt okoznak az állatoknak mint más megfigyelési módszerek, például az elfogás és megcímkézés.
A MammalWeb, mint „civil tudomány platform” céljai a következők:
– A társadalom több tagjának bevonása a vad emlősök megfigyelésébe, a figyelem felkeltése a minket körülvevő állatvilág egy viszonylag rejtőzködőbb komponensére.
– A vad emlősök eloszlásának és viselkedésének és az ezekre ható faktorok mélyebb megértése.
– A kamera csapda adatok folyamatos gyűjtése és rendszerezésének biztosítása, a gyűjtés céljától függetlenül.
– Egy a nemzeti archívumoknak való felület biztosítása adat tárolási céllal.
– Az összegyűjtött adatok analízisével és interpretációjával kapcsolatos kutatások kivitelezése, hogy elmélyítsük a tudásunkat egyes célzott fajok viselkedésével és ökológiájával kapcsolatban.
A MammalWeb vezetői közt megtalálhatóak a Durham University Antropológia, Biotudományok és Informatika tanszék képviselői, a Durham Wildlife Trust, a National Wildlife Management Centre, a Smart Earth Network és a Manifesto Digital munkatársai.
Bárki bekapcsolódhat a projektbe
A MammalWeb különlegessége, hogy a projektben bárki részt vehet. Bárkit szívesen látnak úgynevezett „Megfigyelő”-ként, aki
segít a képeken látható állatokat beazonosítani; ehhez csak egy felhasználói fiókot kell regisztrálni.
A programban részt vehetünk akár „Csapdázó”-ként is, mint aki a saját kamera csapdáját használva képeket tölt fel a felületre; ehhez olyan információkat kell még megadni, hogy hol készültek a képek és milyen időperiódusban.
Emellett olyan szervezetek jelentkezését is várják, amelyek már most is rendszeresen használnak kamera csapdákat(vagy szervezetek, amelyek szeretnének elkezdeni használni ilyen eszközöket); ezzel újabb és újabb részprojektet hoznak létre egész Európában. Utóbbiak, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz hasonlóan tudnak majd adatokat feltölteni a platformra és lehetőségük nyílik további emberek bevonására is az állatok beazonosítása érdekében.