Fazekas Anna 1952-es meséje is majdnem ugyanígy kezdődik.
Csaknem 70 évvel később viszont az élet írt egy kísértetiesen hasonló történetet a Rábaközben – valós szereplőkkel… Bogyoszlón, az erdő szélén áll Jutka néni háza, ahol férjével él több mint öt évtizede, négy éve az elárvult őzsutával, Picúrral együtt.
Szinte mindig voltak őzek az udvarukon, 11 volt a legtöbb egyszerre, amikor Panka, a suta náluk hozta a világra a kicsinyeit mondja Gyűrű Jánosné.
Jani bácsi 47 éve vadászik és járja az erdőt, de vadhúst nem eszik. Az udvarukon mindig voltak erdei állatok: őzek, gidák; most pedig a tyúkok, Füles, a német vizsla és Picúr, az őzsuta élnek itt békében, boldogságban.
Picúr is hamarosan őzmama lesz, és gidácskákkal ajándékozza meg a pótmamáját. Néha vissza-visszajár az erdőbe, de mindig hazatalál Jutka nénihez, aki estére nyitva hagyja ilyenkor neki a kiskaput. Egyszer három napra is elment, ez volt a leghosszabb távol töltött idő a felcseperedett suta életében.
Forrás és a teljes történet itt olvasható: https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2020/01/22/bogyoszlo-jutka-neni-ozsuta-picur-valodi-oreg-nene/