Hazánkban minden év márciusától 12 hétvégén át végeznek adatgyűjtést önkéntesek a szalonkamonitoring program keretén belül.
Az erdők királynőjének vonulási útvonalának felderítése céljából indult a program, s már 2009 óta vesznek részt önkéntesként vadászok a vadászkamara koordinálásával. A programot a gödöllői Szent István Egyetem szakemberei irányítják, és az Országos Magyar Vadászati Védegylet szervezi.
Az erdei szalonka kicsiny, alig 30 dekás madár, a tavaszi és őszi vonuláskor fordul elő nagyobb tömegben hazánkban. Hajnalban és alkonyatkor húzáskor figyelhető meg leginkább, egyébként meglehetősen rejtélyes
életet élő madár.
![](http://egykalappal.localhost/wp-content/uploads/2018/03/beccaccia-10.jpg)
Rejtő színe gyakorlatilag észrevétlenné teszi. Fontos jelzőfaja az erdők és a környezet állapotának, hiszen annak kedvezőtlen változásaira gyors létszámcsökkenéssel reagál.
Állományuk szerte Európában ingadozik, ezért több ország is indított megfigyeléseket ennek a kérdésnek a tisztázására. Hazánk és Franciaország jelentős szerepet vállal a megfigyelésben. Minden év tavaszán 900
megfigyelési ponton, 12 hétvégén keresztül végeznek adatgyűjtést a megfigyelők. Feljegyzik a látott és hallott szalonkákat, illetve az időjárási tényezőket is papírra vetik.
Szabolcs-Szatmár- Bereg megye különösen érdekelt a kutatásban, hiszen egyre inkább úgy tűnik, hogy az itt vonuló szalonkák nem az észak-európai, hanem az oroszországi állományhoz tartoznak.
Arról nem is beszélve,
hogy a fokozott figyelem hatására sikerült a faj itteni költését is megfigyelni. A szükséges nyomtatványokat és instrukciókat már idejében megkapták a résztvevők, hiszen az első megfigyelési nap február 17-én volt.