Az egyik nagyon kedves vadásztársam mesélte nekem ezt a történetet, amit most megosztok veletek.
Somogy megyében voltak vadászni. Egy zord hideg hétvégén vadászni indult egy pár ember. Kocsival mentek így is mindenki jó vastagon fel volt öltözködve. Kiértek a vadászterületre kb. egy olyan 300 m x 600 m-es szántót ültek körbe.
A területet egy jó sűrű erdő vette körbe. A vadászok hangtalanul felültek a lesekre és 4-5 m magasban mély csendben és türelmesen várták az érkező vaddisznókat és szarvasokat.
A haverom egy idősebb korú vadásszal volt szemben. Szépen rájuk sötétedett. Mindenki vitt magával zseblámpát és csak azt bekapcsolva lehetett lejönni a lesről ha vége a vadászatnak. Mindenki feszülten figyelt, minden egyes aprócska zizzenésre… egyszer csak haverom látja, hogy a szemben lévő vadász a lámpájával össze vissza világít. Nem értették, hogy mit csinálhat. vagy mi történhetett. Mindenki kíváncsian várta, hogy miért világított az öreg.
Mikor odaértek a bácsi nyugodtan ült a fedetlen lesen 4-5 m magasan. Először mikor mondta nem is hittek neki. A sötétben hang nélkül valaki levette a fejéről a nyúlszőr sapkáját erre ő nagyon megijedt a szívbaj jött rá.
Csak később derült ki, hogy egy bagoly vette le a nyúlszőr sapkát a fejéről és másnap megtalálták a szántásban szanaszét tépve.
Írta:
Rill Zoltán