Hű Társunk

Üdv Arthúrnak a családban…

Márciusban történt, de még most is tisztán emlékszem Nikire a korábbi vizslánkra. Hosszas hónapig töprengtünk rajta, hogy mi legyen… szerettünk volna újra egy kutyust, de mindig visszakoztunk a másik vizslánk elvesztése miatt…

Aztán egy hideg novemberi estén valahogy jött egy sugallat, hogy nézzünk szét milyen vizsla hirdetéseket találunk. Nem is gondoltam volna, hogy már hétfőn újra boldog vizsla gazdik leszünk. Judit az eredeti tulajdonos szintén nagyon aranyos és segítőkész volt így még aznap el is hozták hozzánk a kutyust.

Első pillanattól kezdve nagyon „közvetlen” volt mindenkivel. Végig nyalogatott minket aztán már a nyakunkban ugrált. Egy kicsit beszélgettünk, hogy még több információt megtudjunk vele kapcsolatban. Milyen szokásai vannak, mit eszik szívesen. Érdeklődtünk mint „rendes örökbe fogadó szülők”.

Aztán eljött a búcsúzás ideje. Nehéz szívvel köszöntek el a kis Arthúrtól Juditék, de nem szomorkodtak, mert tudták, hogy jó helyre került.

Jöjjön most pár fotó abból az időből, amióta itt van nálunk… Az elmúlt napokban főleg a játéké volt a főszerep, de természetesen már elindult az okítás is, közös séta és ismerkedés a környezettel…

Bízunk benne, hogy nálunk is nagyon boldog kölyökkora és még annál is jobb felnőtt kora lesz.

Már most látom mennyi közös élményünk lesz az erdei séták és vadászatok során is… 🙂

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük